Egy magányos úton járok,
Az egyetlen, ami valaha is ismerős volt,
Nem tudom, merre tartok,
De ez az otthonom, és egyedül sétálok.
Erre az üres utcára tévedtem,
Az Összetört Álmok sugárútjára leltem,
Ahol a város megpihen,
És egymagam vagyok, egyedül sétálok.
Egyedül sétálok,
Egyedül sétálok.
Egyedül sétálok,
Egyedül sé…
Az árnyékom az egyetlen, ami követ engem,
Az egyetlen, ami dobog, az a sekélyes szívem,
Néha azt kívánom, valaki bárcsak rám lelne,
Addig is egyedül sétálok.
Ah-ah, Ah-ah, Ah-ah, Aaah-ah,
Ah-ah, Ah-ah, Ah-ah
Haladok le az útvonalon,
Ami valahol megosztja a tudatom,
A határon,
A peremen, és ahol egyedül sétálok.
Olvass a sorok között,
Ez el van baszva, és mégis minden jó,
Ellenőrizd az életjeleimet,
Hogy tudd, élek-e még, és egyedül sétálok.
Egyedül sétálok,
Egyedül sétálok.
Egyedül sétálok,
Egyedül sé…
Az árnyékom az egyetlen, ami követ engem,
Az egyetlen, ami dobog, az a sekélyes szívem,
Néha azt kívánom, valaki bárcsak rám lelne,
Addig is egyedül sétálok.
Ah-ah, Ah-ah, Ah-ah, Aaah-ah
Ah-ah, Ah-ah
Egyedül sétálok,
Egyedül sé…
Erre az üres utcára tévedtem,
Az Összetört Álmok sugárútjára leltem,
Ahol a város megpihen,
És egymagam vagyok, egyedül sé…
Az árnyékom az egyetlen, ami követ engem,
Az egyetlen, ami dobog, az a sekélyes szívem,
Néha azt kívánom, valaki bárcsak rám lelne,
Addig is egyedül sétálok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése